1) Állam
- fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három ismérvvel definiálnak: a határolt államterülettel, a fennhatóság alá tartozó államnépességgel és az állami erőszakhatalommal;
- polgárai számára kényszertagságot jelent;
- szuverén, ha az államhatalom kizárólagos ellenőrzést gyakorol polgárai és a többi társulás felett;
- Hegel szerint az állam közvetítő kapocs, amely összefogja az állam központi erőt;
- Marx az államot a társadalom szervezett erejét elidegenítő szervezetnek tekinti, amely az osztályuralom fenntartását szolgálja és nem pártatlan;
- két fontos ismérve: tartósan fennálló igazgatási és jogrend ill. a legitim erőszak monopóliuma
2) Hatalom
- Fogalma: a hatalom azaz esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély (Max Weber)
- Jellemzői: cselekvésen alapul, két fél kölcsönös viszonyában realizálódik, sohasem abszolút, az alávetettek is bizonyos hatalommal rendelkeznek, többféle forrása lehet (pl. befolyás, rábeszélés, manipuláció, nyers erőszak
- Három fajtája: akcióhatalom, szimbolikus hatalom, instrumentális hatalom, információs hatalom
- Nem pusztán hierarchikus struktúra, hanem interakciós viszony
- A hatalom nemcsak a döntések birtoklásában játszik fontos szerepet, hanem a döntések megakadályozásában is
- Az információknak és a tanulásnak nagy szerepe van
- A hatalom elkerülhetetlen jelensége a társadalom rendezett életének és a társadalmi rend fenntartásának
3) Uralom
- Fogalma: a hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközök révén
- Max Weber: az uralom az az esély, hogy egy társadalmi kapcsolatban vagy viszonyban megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog
- Konkrétabban a társadalom szervezetéhez kapcsolódik, például a tulajdoni rendelkezési jogokhoz, illetve a politikai intézményekhez
4) Befolyás
- Sohasem az akarat teljes érvényesítését jelenti, szükség szerint jelentkezik; azon alapul, hogy valaki úgy érvényesítheti érdekét, ha részlegesen alárendelődik másoknak
- A befolyás általában eszköz bizonyos politikai célok elérésére
- A befolyást mindig realitásként kell kezelni, nem pedig puszta esélyként, hiszen csak a ténylegesen gyakorolt befolyás létezik
- A befolyásolási helyzet szimmetrikus és aszimmetrikus egyaránt lehet
- Mértéke azon múlik, hogy milyen fenyegetést képvisel a befolyásoló fél, milyen ösztönzéssel tud élni ill. mennyire képes megszabni mások tájékozódását
- A befolyás övezetei: média, társadalmi nyilvánosság intézményei, közéleti politizálás
5) Konfliktus és konszenzus
- A konfliktus olyan társadalmi ellentét, amely egymást kizáró törekvésekhez kapcsolódik és igen gyakran a társadalom struktúrájában gyökerezik
- A konfliktusok nagy kérdések köré csoportosulnak, mint például a pártok és érdekszervezetek létrejötte
- A konfliktus minden társadalom természetes velejárója, a konfliktusmentes társadalom ugyanis csak az egyéni szabadság korlátozásával jöhet létre
- A konfliktus ellenpárja a konszenzus: két jelentése van: ’consent’, a beleegyezés valamibe, a hozzájárulás egy politikához, melyet a mi aktív közreműködésünk nélkül határoztak el; ’consensus’, a megegyezés, amely két tárgyaló, egyformám aktív fél között jött létre
- A konszenzus alapvető körét az alkotmány rögzíti
- Soha nem fordul elő, hogy egy társadalomban minden kérdés konfliktusos lenne, illetve hogy teljes lehetne az egyetértés